Ha most találtál rá erre a cikkre, lehet, hogy épp ott tartasz, hogy szeretnél végre rendszeresen blogolni… csak valahogy mindig elúszik a dolog. Néha van egy jó ötleted, máskor meg hetekig hozzá sem nyúlsz a bloghoz, mert egyszerűen nincs kapacitás rá. És amikor végre lenne egy üres délutánod, akkor meg csak ülsz a gép előtt, és azon gondolkodsz: „oké, de miről írjak, ami tényleg értelmes is?”
Pont ezért készült ez az útmutató.
Az éves blog tartalomtervező sablont úgy raktam össze, hogy szolgáltatóként is használható legyen: akkor is, ha nincs heti több órád tartalmat gyártani, és akkor is, ha most kezdesz blogolni. A cél nem az, hogy „tele legyen a naptár”, hanem hogy legyen egy kapaszkodód, amire rá tudsz nézni, amikor elvesznél a napi teendőkben.
Ebben a cikkben lépésről lépésre megmutatom, hogyan használd a sablont úgy, hogy:
- legyenek ötleteid egész évre,
- ne kapkodva írj,
- és a cikkeid ne csak „posztok legyenek a blogon”, hanem szépen lassan ügyfeleket is hozzanak.
Ha még nem töltötted le az ingyenes éves blog tartalomtervezőt, itt megteheted:
Mit tud (és mit nem tud) ez a tartalomtervező?
Mielőtt belevágnánk a konkrét használatba, fontos tisztázni, milyen szerepet szánj ennek a tartalomtervezőnek. Az egyik leggyakoribb hiba ugyanis az, hogy a naptárból egyfajta szigorú menetrendet csinálunk – majd bűntudatunk lesz, amikor nem tartjuk be.
Ez a sablon NEM azért készült, hogy:
- minden cellát kötelezően kitölts,
- egész évre előre kőbe vésett terveid legyenek,
- vagy rosszul érezd magad, ha egy cikk végül nem készül el időben.
Sokkal inkább azért, hogy legyen egy olyan rendszered, amihez vissza tudsz nyúlni, amikor:
- elfogy az ihlet,
- túl sok az ötlet, és nem tudod, melyikhez nyúlj,
- vagy egyszerűen csak szeretnél előre látni, nem pedig mindig az utolsó pillanatban dönteni.
Én a tartalomnaptárra mindig iránytűként gondolok, nem térképként. Megmutatja, merre érdemes haladnod, de nem szól rád, ha letérsz az útról. Teljesen rendben van, ha egy-egy téma menet közben átalakul, elcsúszik, vagy akár ki is kerül a tervből – ez nem hiba, hanem a vállalkozás természetes velejárója.
A sablon legnagyobb ereje nem az, hogy „kész lesz” egyszer, hanem az, hogy időről időre elő tudod venni, és újragondolhatod a tartalmaidat. Ahogy változik a szolgáltatásod, a célközönséged vagy akár a saját fókuszod, úgy változhat a tartalomnaptár is.
Ha ezt a szemléletet már az elején elfogadod, sokkal könnyebb lesz a következő lépéseknél is haladni. 🙂
Hogyan érdemes nekikezdeni? (mielőtt bármit írnál)
Mielőtt megnyitnád az Excel fájlt, érdemes egy pillanatra megállni. Nem azért, mert bonyolult lenne a sablon, hanem mert a jó tartalomtervezés nem a táblázattal kezdődik, hanem a gondolkodással.
Sokan ott csúsznak el, hogy azonnal címet akarnak adni a cikkeknek, dátumokat beírni, „készre” tervezni az évet. Pedig sokkal hatékonyabb, ha előtte tisztázod magadban az alapokat.
Először is gondold végig: milyen gyakran szeretnél reálisan blogolni?
Nem ideális esetben, nem „jó lenne, ha” alapon, hanem a való életet figyelembe véve.
A következő kérdés az, hogy mi a célod a bloggal.
Más típusú cikkek születnek akkor, ha az ügyfélszerzés a fő fókusz, és megint mások, ha elsősorban bizalmat építenél, vagy szeretnél a Google-ben előrébb kerülni.
Ezekről a szempontokról egyébként részletesebben is írtam a blog tartalomtervezésről szóló cikkben – ha még nem olvastad, érdemes azzal kezdeni, mert jó alapot ad ehhez a gyakorlati útmutatóhoz.
Ha ezek a kérdések nagyjából letisztultak, akkor jöhet a sablon – innentől már nem „vakon” töltesz ki cellákat, hanem tudatos döntéseket hozol.
Ha eddig még nem tetted meg, nyisd meg a Blog tervezőt, mert most jön az a rész, amikor végigmegyünk a tervező minden egyes elemén, hogyan érdemes kitöltened.
A tervező felépítése – mit hol találsz?
Amikor először megnyitod az éves blog tartalomtervezőt, könnyen érezheted úgy, hogy „oké, sok fül, sok táblázat – most melyikkel kezdjem?”. A jó hír az, hogy nem véletlen a sorrend, és nem is kell egyszerre mindent kitöltened.
Haladjunk végig rajta úgy, ahogy a gyakorlatban is érdemes.
Témaötletek – ide kerül minden, ami eszedbe jut
Ez a fül a tervező „lerakóasztala”. Itt nem kell rendszert, logikát vagy végleges formát keresned.
Ide jöhet:
- minden kérdés, amit az ügyfeleid újra és újra feltesznek,
- azok a témák, amikről érzed, hogy fontosak, csak még nem álltak össze cikkcímmé,
- félmondatok, gondolatfoszlányok, problémák.
Nem baj, ha kaotikus.
Sőt: jó, ha kaotikus.
Ez az a pont, ahol még nem szűrünk, nem priorizálunk, nem SEO-zunk. Csak összegyűjtünk mindent, ami potenciálisan tartalom lehet. Sokszor már ez önmagában megnyugtató, mert látszik, hogy valójában nem is az ötletekkel van a gond.
Cikkötletek – amikor elkezd letisztulni a kép
A következő fül ott jön képbe, amikor a témákból már konkrétabb elképzelések kezdenek formálódni. Itt már érdemes cikkekben gondolkodni: miről szóljon, kinek, és nagyjából milyen irányból közelítse meg a témát.
És itt jön be az a pont, ahol sokan elbizonytalanodnak a SEO miatt.
Fontos hangsúlyozni:
nem kulcsszólistákkal kell kezdeni, hanem megértéssel.
Én ilyenkor egyszerűen megnyitom a Google-t, és elkezdek keresni. Megnézem:
- milyen kifejezéseket dob fel automatikusan egy adott témakörre,
- milyen kérdések jelennek meg – és vajon milyen szándék állhat a kérdés mögött (tájékozódás, döntéshelyzet, megerősítés, elmélyedés egy témában stb.)
- milyen irányból közelítik meg a témát a találatok.
Ez nem technikai SEO-trükk, hanem gondolkodás az ügyfél fejével. A Google keresési javaslatai rengeteget elárulnak arról, miben bizonytalan az olvasó, hol akad el, mire keres valódi választ.
A találatokat is érdemes átfutni, nem azért, hogy lemásold őket, hanem hogy lásd:
- pontosan mire válaszolnak,
- és mi az, ami hiányzik belőlük.
Ez az a pont, ahol eldől, hogy egy cikk csak „felkerül a blogra”, vagy hosszabb távon is hoz látogatókat – mert más lesz, mint a többi cikk. Ezért sem baj, ha olyasmiről írsz, amiről már született cikk. Ha pontosan tudod, miről írtak a többiek, azt is tudni fogod, miről írj te – másképp, a saját tapasztalataiddal megfűszerezve. Az ihlet merítéshez keresgélj idegen nyelvű oldalakon is.
Így tettem én is, mielőtt az egyik legnépszerűbb cikkem, a 16 leggyakoribb WordPress hiba, amit egy kezdő elront megszületett. Rengeteg féle listát találtam, az 5-östől a 100-asig mindenfélét, végül az én cikkembe az a top 16 került, amivel kapcsolatban nekem is voltak saját tapasztalataim és fontosnak tartottam.
Tapasztalatból tudom, hogy különösen akkor, amikor kevés idő jut az írásra, hatványozottan fontos, hogy az a cikk ütős legyen és évekig hozza majd a látogatókat – ezért gondolom úgy, hogy inkább írj kevesebb cikket, de azt előtte alaposan járd körül, hogy minden szempontból klassz legyen és hozza a látogatókat, na meg az ügyfeleket.
Példa – inspiráció, nem követendő recept
A Példa fül azért került bele a tervezőbe, mert sokszor könnyebb úgy gondolkodni, ha látjuk, mások hogyan csinálják – még akkor is, ha ez most csak egy fiktív minta.
Ez a fül segít megérteni:
- hogyan lehet kategóriákban gondolkodni,
- hogyan osztható el egy év tartalma egyenletesen,
- és hogyan lehet elkerülni, hogy csak egy-két témára csússzon el az egész blog.
Fontos: ezt nem kell lemásolni.
Nem az a cél, hogy „ilyen legyen a tiéd is”, hanem hogy megértsd a logikát, és a saját témáidra fordítsd le.
Tartalomnaptár – amikor időpontot kapnak az ötletek
Ez az a fül, ahol a tervezés igazán kézzelfoghatóvá válik. Itt rendelsz időt a cikkekhez – de nem kell túlgondolni.
Nem kötelező:
- pontos napokat megadni,
- merev határidőket kijelölni.
Sokszor bőven elég az is, ha hónapokban gondolkodsz.
Már az is rengeteget segít, ha látod:
- mikor milyen témák jönnek elő,
- hol vannak sűrűbb időszakok,
- hol érdemes lazábbra venni a tempót.
Ez a fül nem nyomást ad, hanem előrelátást.
Egyéb fülek – opcionális, de hasznos kiegészítők
A tervezőben találsz még olyan füleket is, amelyek nem mindenkinél lesznek hangsúlyosak, de bizonyos élethelyzetekben nagyon jól jöhetnek:
- vendégcikk ötletek,
- partnerkapcsolatok,
- együttműködések.
Ezeket nyugodtan kezeld opcionálisan. Ha most nincs rájuk szükséged, hagyd üresen – a tervező akkor is működik.
Hogyan használd a naptárat a mindennapokban?
Az egyik legnagyobb félreértés a tartalomnaptárakkal kapcsolatban az, hogy sokan azt hiszik: ha egyszer elkészült, akkor „készen van”. Valójában a tartalomnaptár akkor működik igazán jól, amikor együtt él a mindennapjaiddal, nem pedig akkor, amikor egy évre előre lezárt dokumentumként pihen a gépeden.
Én azt szoktam javasolni, hogy a naptárra ne folyamatos feladatként gondolj, hanem rendszeres visszatérési pontra. Elég havonta egyszer ránézni, átgondolni, mi az, ami aktuális, mi az, ami csúszik, és mi az, ami időközben már nem is releváns. Ez a fajta laza, de tudatos jelenlét sokkal többet ér, mint egy tökéletesen kitöltött táblázat.
A naptár abban is segít, hogy előre lásd a terheltebb időszakokat. Ha tudod, hogy egy adott hónapban több a munkád, nyugodtan tervezz oda kevesebb vagy könnyebb tartalmat. Ez nem feladás, hanem okos erőbeosztás.
Fontos az is, hogy ne ragaszkodj görcsösen az eredeti tervhez. Ha menet közben jön egy új téma, egy friss kérdés az ügyfeleidtől, vagy egy váratlan aktualitás, bátran alakítsd át a sorrendet. A naptár nem akadály, hanem keret – és a keretek pont azért jók, mert rugalmasan lehet őket használni.
Gyakori hibák – és miért ne aggódj miattuk
Sokan ilyenkor kérdezik azt is, hogy „mi van, ha nem írok meg egy cikket időben?”. A válasz egyszerű: semmi. Átütemezed. Vagy később visszatérsz rá. A cél nem az, hogy minden határidőt kipipálj, hanem az, hogy hosszú távon is fenn tudd tartani az írást.
Az egyik leggyakoribb aggodalom, hogy „nem lett tele az év”.
Ez teljesen rendben van. Egy félig kitöltött naptár sokkal többet ér, mint egy olyan, ami ugyan tele van, de soha nem nyúlsz hozzá. A tervező nem teljesítményverseny, hanem segítség.
Sokan attól is tartanak, hogy időközben változik a szolgáltatásuk, és „elavul” a terv. Valójában ez inkább jó jel. A vállalkozásod fejlődik, a tartalomnaptár pedig követi ezt. Nem baj, ha áthúzol, átírsz, újrarendezel – ez a használat része.
Gyakori az is, hogy elfogy a lelkesedés. Ilyenkor érdemes visszanyúlni a már meglévő cikkekhez. Nem kell mindig újat írni: egy régebbi tartalom újramegosztása, frissítése vagy más csatornán való felhasználása ugyanúgy értékes munka.
Ha gyűjtesz feliratkozókat, akkor készíthetsz hírlevél sorozatot, amelyben mindig megosztasz egy cikket. Így a követőid akkor is kapnak olvasnivalót tőled, amikor egyáltalán nincs időd írni.
És végül ott van a klasszikus: „nem haladok elég gyorsan”.
A blog nem sprint. Ha lassabban írsz, de következetesen, az hosszú távon sokkal többet ér, mint pár kapkodva összerakott cikk.
Összegzés és a következő lépés – hogyan vidd ezt tovább a gyakorlatba
Az éves blogtervezés lényege nem az, hogy tökéletes tervet készíts, hanem az, hogy ne mindig a nulláról indulj. Ha van egy rendszered, amihez vissza tudsz nyúlni, sokkal kevesebb energia megy el a döntésekre, és több marad magára az írásra.
A tartalomtervező akkor működik igazán jól, ha időről időre előveszed, ránézel, finomítasz rajta. Nem baj, ha változik, nem baj, ha csúszik, és az sem baj, ha egy-egy időszakban kevesebb készül el. A lényeg az, hogy tudd, mi miért kerül fel a blogodra.
Ha most csak annyit csinálsz, hogy:
- összegyűjtöd az ötleteidet,
- kiválasztasz 1–2 cikket, amit valóban szeretnél megírni,
- és azokhoz időt rendelsz,
- már tettél egy nagy lépést előre.
De ha szeretnél ennél tudatosabban haladni, és nemcsak írni, hanem ügyfeleket is szerezni az íráson keresztül, akkor érdemes mélyebben is foglalkoznod a témával. Az Írásból ügyfélszerzés tanfolyamban lépésről lépésre végigmegyünk azon, hogyan:
- válassz valóban működő témákat,
- értsd meg a keresési szándékot,
- építs fel olyan cikkeket, amelyek hosszú távon dolgoznak helyetted,
- és vezesd el az olvasót az érdeklődéstől az együttműködésig.
Az ingyenes éves blog tartalomtervező egy jó első lépés.
Ha pedig szeretnéd rendszerbe tenni a blogolást, és üzleti szinten is eredményeket elérni vele, akkor az Írásból ügyfélszerzés lesz a következő logikus állomás.
