Kivitelezőként elsősorban honlapokat készítek és előfordul, hogy ügyfeleim korábban már készíttettek arculatot mással. Sajnos a legtöbb esetben a grafikusok – tisztelet a kivételnek – kizárólag a logóban található betűtípusokat definiálják. Ezek általában mutatósak, azonban ritka esetben használhatóak hosszabb szövegekhez. Ahhoz, hogy valóban egységes kinézete legyen az arculatodnak, a következetes betűtípus használat épp úgy fontos, mint a saját arculati palettád színeihez való ragaszkodás.
BETŰ TÍPUSOK
Antikva
Talpas, és talpatlan
A talpas betűtípusoknál maradt az azonos vonalvastagság, de már a talp is eltűnt. Ez a betűtípus a 20. században vált csak elterjedté, és ma is inkább a modernebb megjelenést képviselni, míg a talpas változat a hagyománytisztelő, komolyabb témákat kedvelők használják.
Script (kézírást utánzók) és díszbetűk (display)
Medievális antikva
Baskerville
klasszicista antikva
Ultra
Talpas
Rokkitt
Talpatlan
Manrope
Írott
Swanky and Moo Moo
díszbetű
UnifrakturCook
SZEMPONTOK A VÁLASZTÁSHOZ
Azon túl, hogy milyen stílus illik a személyiségedhez, illetve a mondandódhoz, az alábbi szempontokat mindenképp vedd figyelembe, amikor betűtípust választasz.
1. Olvashatóság
Egy-egy szó nagyban lehet, hogy jól mutat az adott betűtípussal, de egy szórólapon, vagy egy hosszabb szöveggel már nem. Ne csak azt ellenőrizd, hogy mutat a márkaneved az adott betűtípussal, hanem érdemes hosszabb szövegekkel is kipróbálni különféle méretekben. Szintén érdemes kipróbálni, hogy a nagybetűs verzió hogy mutat. Például a G megjelenése igencsak sokféle lehet betűtípusonként.
2. Variálhatóság
A kiemeléshez nem mindig elég, ha egy szöveget nagyobb mérettel szedünk. Egyszerű szövegszerkesztőkben ugyan tudod vastagítani a betűket, de ha már komolyabb szerkesztő programot, vagy csak a Canvát használod, ez már nem biztos, hogy elég, és lehetséges.
Egy jobb betűtípusnak sok féle variációja van: kis- és nagybetűs, dőlt- és többféleképpen vastagított. Bár ezeket evidensnek szoktuk venni, meglepően sok betűtípusnál nem alapjárat ez a készlet-gazdagság.
3. Magyar ábécé
Logó tervezésnél sokan kizárólag a logóra fókuszálnak, és arra figyelnek, hogy az adott betűtípus ott mutasson jól. Azonban ha a logó tartalmaz egy szlogent is, vagy bármilyen más szöveget, ami nem csupán egy név, akkor bizony ott gyakran felmerül az igény, hogy egyes kiemelt tartalmakat is lehessen azzal a betűtípussal írni. Ekkor szokott kiderülni, hogy a kiválasztott betűtípus nem rendelkezik magyar ékezetes betűkkel.
Ha nem logóban gondolkodunk, még fontosabb, hogy amikor betűtípust választunk, akkor ne ragadjunk le az ajánlott szövegeknél. A font gyűjtő oldalak külföldi weboldalak, így az általuk hozott példákból ritkán derül ki, hogy létezik-e ékezetes változata is.
Így tudod ellenőrizni, hogy egy adott fontnak milyen készlete van:
Általában minden font gyűjtő portálon van lehetőség egy teszt szöveg beírására. Ahhoz, hogy ne kelljen több kört futnod, a teszt szöveged az alábbiakat tartalmazza:
- A neved vagy a márkád nevét, vagy egy húzó szolgáltatásod nevét – tehát egy olyan szót, amit jó eséllyel gyakran fogsz leírni ezzel a betűtípussal.
- Írd be ezt a műszót: árvíztűrő tükörfúrógép – ez ugyanis tartalmazza az összes magyar ékezetes betűt.
Ha nem találod a lehetőséget műszó beírására, ott mindenképp keress rá a betűt bemutató leírásokra (glyphs), képekre, hogy lásd, valóban megvan-e minden szükséges karakter a készletben.
4. Párosítás más fontokkal
Az sem mindegy, hogy az általad kiválasztott betűtípus(ok) hogyan variálhatók egymással. Weboldal készítésnél általában két nagy csoportot különböztetünk meg: a cím típusú szövegeket és a szövegtest szövegeit. A cím típusú a Headline H1, és ennek variánsai: H2, H3 – H6. H1-gyel van szedve általában a WordPress beépített logó szövege, az oldal címe stb. H2-vel szokás jelölni a nagyobb címeket, blog címét stb.
Azt szoktam javasolni, hogy a headline típusú szövegek legyenek egy fajta betűtípussal szedve és inkább a méretet variáljuk. Ha nem elégszünk meg egy típussal, akkor is maximum a H1-es típusú címeknek találjunk ki más betűtípust, de a többi H2-H6-ig egy fajta betűtípus méret-változatai lehetnek. H1-es szöveg ugyanis viszonylag kevés szerepel az oldalunkon és az is nagyban olvasható, tehát egy merészebb betűtípust is elbír. Míg a H2-től lefelé lévő címekben már hosszabb szövegeket írunk, így a design szempontot felülírja az olvashatóság.
A szövegtestben (body) elhelyezett tartalom a legterjedelmesebb, így itt már elengedhetetlen az olvashatósági szempont – akár a formáról, akár a betű méretéről is legyen szó.
Célszerű a választott betűtípusokat egymás alá tenni és teszt szövegeket írni velük, hogy lássuk, hogy mutatnak együtt, de vannak kiváló eszközök is, amelyek segítenek a betűtípusok variálásában.
FONT PÁROSÍTÓS OLDALAK
A teljesség igénye nélkül itt van néhány font párosítás:
- https://fontpair.co/
- https://www.canva.com/font-combinations/
- https://www.reliablepsd.com/ultimate-google-font-pairings/
- https://www.pagecloud.com/blog/best-google-fonts-pairings
FONT LELŐHELYEK
FONTOK, AMELYEKKEL NEM LŐHETSZ MELLÉ
Az egyszerűség és az összehasonlíthatóság kedvéért MINDEN betűtípus Regular (400-as vastagság) és 18 px betűmérettel van szedve, normál stílussal, azaz átalakítás nélkül. (Ebből is láthatod, mennyire nem evidens, hogy egy betűtípusnak vannak nagy- és kisbetűs változatai is, illetve a betűk vastagsága és mérete sem azonos ugyanazon beállítás mellett sem.)
A talpas és talpatlan betűtípusok tökéletesen hosszabb szövegek megjelenítéséhez is, azonban a kézírásos, és a display típusúakat inkább rövidebb, címsor típusú szövegekhez ajánlottak. A display típusú betűtípusnál érdemes azt is figyelembe venni, hogy általában kevésbé variálhatóak. Míg egy Robotonak akár 12 stílusa is lehet (thin-től az extra boldig bezárólag normál és dőlt verzióban is), addig a comfortaa-nak csak 5 stílusa van vastagság szerint, dőlt verziója nincs.
